Kérem várjon

Pályázni vagy nem pályázni – ez itt a kérdés!

Biztosan hallottad már, hogy a pályázati anyagot testre kell szabni minden jelentkezés során. Az előszűrést végző HR-esnek vagy szakmai vezetőnek azonnal szembetűnik, ha valaki erre nem veszi a fáradtságot. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy a jelentkező megannyi más helyre elküldte ugyanazt az anyagot, és teljesen mindegy az illetőnek, hogy melyik cégnél sikerül elhelyezkednie. Ám nem csak a rossz benyomás elkerülése végett javasolt alaposan adaptálni a jelentkezésed: az igazság az, hogy másképp nem is lehet kiemelkedni a pályázók tömegéből. Egy szó mint száz,

 

inkább 3 jól célzott, igényes pályázat, amely hitelesen és meggyőzően demonstrálja a tapasztalatod relevanciáját, valamint ad egy képet a személyiségedről, mint 10 ’tömeg-jelentkezés’.

 

Mivel azonban minőségi álláspályázatot írni időigényes, fontos kritikusan felmérni, hogy mibe is érdemes energiát fektetni. Néhányan jeleztétek, hogy olykor kihívást jelent számotokra eldönteni, hogy reális eséllyel pályáznátok-e egy meghirdetett pozícióra. Remélem, az alábbi tippek némi támpontként szolgálnak majd!

 

1. 

Bármennyire is illeszkedik egy pozíció a szakmai fejlődési terveinkbe, ha nem tudjuk meggyőzően demonstrálni az elvárt készségek és kvalitások legalább 90%-át, versenyhátránnyal indulunk.

Első lépésként tekintsd át figyelmesen a munkaköri leírást, valamint a személy-specifikációt.

Nagyon fontos, hogy a kettő csak integráltan nyer értelmet. A ’jó kommunikációs készség’ például mást fog jelenteni egy értékesítési munkakörben és egy kutató számára. Értelmezz tehát minden készséget és kvalitást az adott munkakör kontextusában, és próbáld meg minél részletesebben vizualizálni, hogy hogyan nézne ki egy átlagos munkanap a pozícióban. Végezz további kutatómunkát a vállalatról és a munkakörről a hirdetésben megadott információ kiegészítéseként. A cél, hogy minél részletesebb képed alakuljon ki arról, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a meghirdetett munkakörben.

Következő lépésként próbálj minden követelményre meggyőző példákat hozni a munkatapasztalatodból, önkéntes, illetve közösségi tevékenységeidből, sport aktivitásaidból, illetve tanulmányaidból.

Igyekezz olyan példákban gondolkodni, amelyekben a munkádnak kézzelfogható eredménye volt. Minél közelebb esik az a kontextus, amiben egy adott készséget eredményesen használtál ahhoz, amiben a munkát végeznéd, annál könnyebb az előszelekciót végzőnek meglátni a relevanciát. Például, ha tagja voltál annak a csapatnak, amelyik vállalati partnerektől támogatást szerzett egy iskolai kiállításhoz, a megpályázandó állásban pedig feladatod lenne a szponzori kapcsolatok menedzselése, akkor bátran építs erre a tapasztalatra, még akkor is, ha nem volt fizetett munkaviszony.

Ez a gyakorlat segíthet felmérni, hogy fel tudsz-e mutatni elég evidenciát ahhoz, hogy meggyőző legyen a jelentkezésed. A feladat közben érezni fogod, hogy milyen esélyekkel pályázol.

Amennyiben nem felelsz meg minden követelménynek, de nem a feladatkör betöltése szempontjából legesszenciálisabb készség, tudás vagy tapasztalat az, ami hiányzik, gondolkodj el azon, hogy mivel tudsz esetleg kompenzálni. Ha van időd és lelkesedésben sincs hiány, mindenképpen jelentkezz, hiszen számos munkáltató esetében a megfelelő attitűd, motiváció és fejlődési potenciál sokat tud kompenzálni.

Azért is fontos megadni magadnak az esélyt, mert még ha netán nem is lennél sikeres a szóban forgó kiválasztásban, a vállalat képviselői felfigyelhetnek rád, és megkereshetnek akár egy másik pozícióval kapcsolatban, akár egy hasonló munkakör megüresedése esetén.

 

2. 

A fenti gyakorlat során arra is próbálj néhány gondolatot összeszedni, hogy miért ez a pozíció lenne az ideális következő lépés a szakmai fejlődésedben, illetve hogy miért szeretnél az adott munkáltatónál dolgozni.

Fontos, hogy tisztában légy a valós motivációddal, hiszen nem csak a kísérő leveledben kell azt kifejtened, hanem az interjú során is meggyőzően át kell adnod. A pályázati anyagból kitűnik az ’erőlködés’. Ezért ha a ’ráhangolódás’ folyamatában nehezedre esik lelkesedést érezni a pozíció és/vagy a munkáltató iránt, fontold meg újra a jelentkezést. Az is megeshet, hogy a lelkesedésed önbizalmi tényező gátolja. Ennek szintén érdemes a mélyére nézni.

A legjobb pályázat tényleg az, aminek a megírásában örömét leli az ember. Tehát ha inspirációval tölt el a példák gyűjtögetése és alig várod, hogy neki láss a pályázatnak, az egy jó előjel!

 

3. 

Azt is fontos felmérni, hogy a tanulmányaid és egyéb tennivalóid mellett hány jelentkezés fér bele az idődbe. Ez a tényező tovább növelheti a szűrés szükségességét. Egy jelentkezés, főleg ha ’personal statement’-et is kérnek, egy, de jellemzően több napot is igénybe vesz. Oszd be tehát hatékonyan az időd, ne hagyd az utolsó pillanatra.

(N.B. Többször felmerül pályakezdőkben a kérdés, hogy számít-e, hogy mikor küldik el a pályázatot. Nagy-Britanniában jellemző a pályázási határidő megadása, amit tiszteletben tartanak a munkáltatók. A jelentkezések feldolgozása rendszerint a határidő előtt elkezdődik, azonban minden időben beérkezett pályázatot elbírálnak. Magyarországon a magánszférában sajnos ritkábban dolgoznak határidővel, és folyamatos a szűrés. Olyan is elfordulhat, hogy le van egyeztetve egy interjúidőpont, ám mielőtt sor kerülhetne a beszélgetésre jön az értesítés, hogy időközben betöltötték a munkakört. Ezért nem érdemes halogatni sem a pályázást, sem pedig az interjút.)

 

Ha bármi kérdésed felmerül a fent leírtakkal kapcsolatban, keress minket a hello@nexthungary.com email címen!

      Kiss Éva, Szenior Tehetségfejlesztési Szakértő

 

Ebben a rovatban különböző pályaválasztással, karrierépítéssel, álláspályázattal és interjúfelkészüléssel kapcsolatos tartalmakat osztunk meg veletek. Ha nem találod, amit keresel, javasolj egy témát, vagy egyeztess időpontot velünk egy Skype, netán személyes elbeszélgetésre a hello@nexthungary.com-on!